A következőkben szeretnénk néhány szót szólni azokról a betegségekről, melyek ellen célszerű oltani kiskutyánkat. A kiskutyákra legnagyobb veszélyt napjainkban a parvovírusos bélgyulladás jelenti. Ennek a betegségnek a lefolyása függ a kórokozó megbetegítőképességétől illetve a kiskutya esetleges passzív (anyától származó) és aktív (védőoltástól származó) immunitásától. Minél erősebb az immunitás annál enyhébb és rövidebb a lefolyás és nagyobb az esély az átvészelésre. Ezért lényeges minél hamarabb elkezdeni az oltásokat. A betegség tipikus esetben rendkívül rossz általános állapottal, napi több tucatnyi csillapíthatatlan hányással később hasmenéssel majd véres hasmenéssel- esetleg véres hányással járó, kezelés nélkül pedig végső soron kiszáradással és elhullással járó betegség. A lefolyása általában 5-6 napos, mialatt az állatot folyamatosan infúziós kezelésben kell részesíteni megakadályozandó a kiszáradást. Szerencsére ez a megbetegedés tömegesen nem fordul elő de azért még napjainkban is veszélyt jelent a fiatal kutyákra. A betegség előfordulásának az esélyét úgy csökkenthetjük, hogy - ahogy már említettük - elkezdjük az oltási programot, és a lehető legrövidebb idő alatt be is fejezzük, kialakítva ezáltal a maximális védettséget. Másfelől - amíg tartanak az oltások, és a kicsi még védtelen - kerüljük sétáltatáskor azokat a helyeket ahol sok kutya megfordul. (pl. Várkerületen pórázon sétáló 7 hetes kölyökkutya esete)A betegséget ugyanis nemcsak közvetlenül kutyától hanem - a vírus erős ellenállóképessége miatt - közvetve, ragályfogó tárgyak segítségével (cipő, ruha, kéz stb.) is elkaphatja kedvencünk. A kutya coronavírus okozta bélgyulladása a parvovírushoz képest sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé rosszindulatú megbetegedés. Noha coronavírus ellen létezik védőoltás, rendelőnkben a fentiek figyelembevételével a védőoltás nem képezi az oltási sor részét, külön kérésre azonban nincs akadálya az immunizálásnak. Biztosan sokan hallottak - főleg az idősebb generáció - a kutyák szopornyica nevezetű megbetegedéséről. Ez a betegség régebben hatalmas járványok formájában tizedelte a környék kutyaállományát. Ma már - hála a sok beadott védőoltásnak - csak eseti jelleggel fordul elő. Ez a betegség kezdetben emésztőszervrendszeri és/vagy légzőszervi formában jelentkezik (hasmenés, hányás; tüdőgyulladás), melyekből sokszor látszólag meggyógyul a kutya. Később azonban jelentkezhetnek a betegség késői tünetei is, melyek idegrendszeri tünetekben (pl. görcsök, izomrángás) illetve bőrelváltozásokban (orrtükör és a talppárnák bőrének a megvastagodása) nyilvánulnak meg. Fontos megjegyezni, hogy a - parvovírussal ellentétben - a vírus idős kutyákat is képes megbetegíteni! A kutya fertőző májgyulladása (Rubarth-kór) napjainkban ritkán fordul elő, de kialakulása esetén kutyánkban súlyos májgyulladás alakulhat ki, magas lázzal, sárgasággal a száj nyálkahártyáján vérzésekkel, esetenként véres széklettel és vizelettel. A betegség sokszor halálos kimenetelű. Megjegyzendő, hogy a Rubarth-kór kórokozója teljesen más típusú vírus, mint az emberi májgyulladások kórokozói, így ezt a betegséget kutyánktól nem kaphatjuk el! A májgyulladással ellentétben a leptospirosis állatról emberre terjedő betegség, a fertőzés forrása ebben az esetben a fertőzött állat (rágcsálók, kutya) vizelete. A vizeletben levő kórokozó (leptospira) akár a bőr fellazult hámrétegén keresztül is be tud hatolni a szervezetbe. A leptospirák okozta megbetegedés döntően intenzív sárgasággal és hullámzó lázgörbével járó májgyulladásban (főleg fiatal kutyáknál) illetve vesegyulladásban (idős kutyáknál) nyilvánul meg. A kórokozó baktérium, ezért a betegség antibiotikoumos kezeléssel általában gyógyítható! Mivel a betegségnek közegészségügyi jelentősége is van fontos hangsúlyozni az alapoltásokon túl, az évenkénti emlékeztető oltás fontosságát is. Főleg nagyobb tenyészetekben, kutyatelepeken, menhelyeken stb. alakulhat ki a kedvezőtlen tartási körülmények (pl. zsúfoltság), időjárás ill. egyéb hajlamosító tényezők hatására a kennelköhögés. A betegség vírusos (ezt tartalmazzák az oltóanyagok) és bakteriális hatásra - a hajlamosító tényezők szerepét nem feledve - kialakuló felső légúti gyulladásban (orrfolyás, kötőhártyagyulladás, köhögés stb.) nyilvánul meg. A tartási körülmények megváltoztatása mellett adagolt antibiotikumok segítségével általában jól gyógyul. |
A fertőző betegségek fejezetének legvégén, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk az egyetlen, kutyánk részére kötelezően beadott védőoltás kapcsán a veszettségről is! ( a fentebb tárgyalt betegségek elleni védőoltások egyike sem kötelezően előírt, "csak" kutyánk egészségének védelme szempontjából javasolt!)
A rókák rendszeres veszettség elleni immunizálásának, illetve az ebek évenként kötelező védőoltásának hála - melyet a 30-as években Európában először Magyarországon vezettek be - a betegség jelentősen visszaszorult. A kedvező állapot fenntartása érdekében a jogszabály a kutya első életévében két veszettség oltást ír elő . Az első immunizálás az állat 3 hónapos kora felett, míg a második a kutya fél éves korát megelőzően történik meg. A későbbiekben már elég az évenként egyszer beadott védőoltás a törvényben előírt féregtelenítéssel egybekötve.
A veszettség vírusa iránt az összes melegvérű faj fogékony. (nagyon fogékony a róka, mérsékelten fogékony a kutya, kevésbé fogékony az ember) A vírus nagyon kis ellenállóképességgel rendelkezik, ezért csak közvetlenül sebbe kerülve tud megbetegedést előidézni. Elsősorban húsevők harapásával terjed, ekkor az esetlegesen a nyálban lévő vírus közvetlenül a harapott sebbe jut. A harapott seb környéki idegrostokon át a vírus az idegrendszerbe jut, majd ott elszaporodva (és idegrendszeri tüneteket kiváltva) szétszóródik a szervezetben. Ekkor kerül főleg a nyálmirigyekbe és a szaruhártyába. Ezért a vírus terjesztésében a veszett állat nyála és könnye vehet részt. A vírus idegrendszerben történő elszaporodását idegrendszeri tünetek kialakulása követi. Kezdetben a viselkedés megváltozása következik be, majd dühöngő veszettség esetén az állat fokozott ingerlékenysége alakul ki. Csendes veszettség esetén az izgalmi szak kimarad. Végül következik a bénulási szak, amikor fejtől kiindulóan lefelé haladó bénulás alakul ki. ( szemmozgató izmok bénulása miatt kancsalság, majd nyelési zavar, állkapocs lógás végül akár a törzs- és végtagizmok is bénulhatnak) Fontos leszögezni, hogy a nyálzás veszettség esetében azért van, mert az állat a nyelési zavar és az állkapocs bénulása miatt a nyálát nem tudja lenyelni! Sok gazdi nyálzó állatát látva megijed, félve a veszettségtől. Láttuk, hogy a normál viselkedésű, nyálzó kutya valamint a megváltozott viselkedésű, lógó állkapcsú, folyó nyálú veszett kutya között mi a különbség! Azon betegségek megbeszélése után, melyek ellen védőoltás beadása lehetséges térjünk rá az oltási program konkrét megbeszélésére. Az oltási program kialakításában döntő szerepet játszik az a tény, hogy a kiskutyák 3 hónapos korukig rendelkeznek azokkal az anyai ellenanyagokkal mely betegségek ellen anyjuk oltott volt, vagy átesett azokon. Ily módon a kicsik 3 hónapos kora alatt beadott védőoltások hasznosulását az anyai ellenanyagok negatívan befolyásolják, így azokat a kutyák 3 hónapos kora felett meg kell ismételni. Azok a gazdik, akik kutyájuk részére csak a kötelezően előírt két veszettség oltást szeretnék beadatni, első alkalommal a kutya 3 hónapos kora felett, második alkalommal pedig fél éves kora előtt kell, hogy kedvencüket oltásra hozzák. A későbbiekben évente egyszer, először a második veszettség oltást követő egy év múlva oltjuk kutyájukat veszettség ellen. A veszettség oltással egyidejűleg jogszabályi előírás alapján, de közegészségügyi érdekből el kell végezni a kutya féregtelenítését is! |
|
Copyright © 1989 - 2012 Gyémánt - Homoki Yorkshire Terrier Kennel All Rights Reserved |